csütörtök

Júlia és a bábok



K: Bató Domokos tanár bácsi hívta fel a figyelmemet, hogy országos teke versenyen szerepelsz, és dobogós helyezéseket érsz el. Hogyan ismerkedtél meg ezzel a sporttal?

Szabó Júlia: Negyedikes voltam, amikor a barátnőm, Kati meghívott,
hogy nézzem meg az edzését. Amikor odaértünk, ő bement átöltözni, én meg kint maradtam a tribünben. A lányok edzője, Orosz István mesélt nekem a sportról és rávett, hogy a következő alkalommal próbáljam ki. Azóta űzöm ezt a sportot. Csak közben volt egy kis probléma: jött az ötödik és 12-től hatig jártunk suliba, és ezért azt az évet kihagytam, azután viszont újra jártam.

K: Nem sok diákot ismerek, aki ezzel foglalkozna, de bizonyára ennél a sportnál is sokat kell edzeni, ahhoz, hogy sikereket érjél el.

Szabó Júlia: Külső szemlélőnek könnyűnek tűnhet, de nem az. Ez egy nehéz sport, ami kitartást igényel, viszont ha már ráéreztél, akkor könnyű.

K: Az edzések milyenek?

Szabó Júlia: Egy átlagos edzés úgy zajlik, hogy amikor vége a sulinak, elmegyek a Maros-hídhoz. Elmegyek az irodába, elveszem a szerkényem kulcsát, átöltözök és kimegyek a pályákhoz. Nekifogok edzeni, és gurítani egy műanyag golyóval. Amikor leszállnak a pályákról, felállok én, és legurítok 15 bemelegítőt. Utána úgy gurítunk, ahogy az edző mondja...


K: A versenyek hol zajlanak?
Szabó Júlia: Mivel a pályák messze vannak tőlünk, általában 5 órát utazunk kisbusszal. Voltam már Ploiest-en, Petrillán, Hunyadon.

K: Utolsó kérdés: mi volt a legutóbbi sikerélményed?
Júlia: A Jași-kupán Bató Katalin után, a második helyen végeztem.



Kívánunk további szép sikereket Júliánknak!

 Újságcikkek, melyben Júlia neve is szerepel: