Amit december elsejével kapcsolatosan soha nem fogunk megtenni, azt most január huszonnegyedikével igen. Vagyis hogy megemlékezünk róla. Már csak azért is, mert az idén először szabadnap iskolások számára. És így elmaradt a horázás az udvaron.
1859-ben, az akkor még török fennhatóság alá tartozó Havasalföldön és Moldvában uralkodót kellett választani. Végül mind a két országban ugyanazt a személyt, Alexandru Ioan Cuza-t választották meg. Cuza pedig hozzálátott a két ország egyesítéséhez, amit kezdetben Moldva és Havasalföld Egyesült Fejedelemségeknek neveztek. (románul: Principatele Unite ale Moldovei și Țării Românești) Rendre egyesítették a két ország hadseregét, kormányát, parlamentjét, egyéb intézményeit, és az 1860-as években már használták a Románia nevet is.
Cuza-ról megválasztása után pozitív hangvételben írt a Pesten megjelenő
Vasárnapi Újság, mégpedig a címlapon:
„Kuza Sándor uj tünemény a napjainkban olly változatos politikai láthatáron. Olly hirtelen váratlan és előrelátatlanul tünt ő fel, hogy a diplomatiában megőszült nevezetességek meglepetve kérdezték, hogy ki ő, mi ő, honnét jő, mit akar és hova megy? – E meglepetés által az európai napisajtó elárulta, miszerint azon tartományoknak, mellyekről annyit ir, belviszonyait távolról sem ismeri; mert Kuza Sándor odahaza korántsem olly ismeretlen, mint a nagyvilágban, sőt épen az egyesült fejedelemségre megválasztatása mutatja, hogy nagy népszerüséggel kell birnia.
Ő jelenleg mintegy 36 éves ....”
- jobb klikk a képre, aztán: megnyitás új oldalon, és nagyban láthatod. Teljes cikk: ITT
(a Vasárnapi Újság összes megjelent számát pedig itt olvashatod:
MEK)
Marosvásárhelyen először a két világháború közötti időszakban neveztek el Cuza-ról utcát, mégpedig azt amelynek az egyik felét addig IV. Béla király utcának, másik felét Lajos király utcának nevezték. (azelőtt Kör utca, még korábban Dinnyeföld utca volt). Az marosvásárhelyi utcák régi neveiről itt olvashatsz:
ADATBANK)
