T.i. az, hogy kitört a vakáció. Forrón hömpölygött végig az iskolaudvaron, még mentőt is kellett hívni miatta. Az egy héttel ezelőtti nyolcadikos ballagás azért kellemesebb volt.
Az idén három román és két magyar osztály végzett. A magyar osztályok osztályfőnökei Ferencz Éva tornatanárnő és Zsidó József földrajztanár voltak.
Kívánjuk, hogy legyenek derűsek, jussanak el oda, ahova akarnak, vigyázzon rájuk legalább egy szent, mindig legyen sok sütnivalójuk.
Minden bizonnyal úgy éreznek most, ahogy egykoron a közismert 18. században élő bajor származású török tiszt, Agnus Laufer bég, mikor cimboráival gyorsan kellett elhagynia valamelyik ruméliai fogadót:
Mint szelíd báránykák kiiszkolunk a kapun,
Hiányozni fog, amit itten hagyunk.
Nem volt hiábavaló rövid ittlétünk,
Jól éreztünk magunkat, köszönjük!
S most vissza a kisebbekhez. Az idei évzáró nem várt szenzációja, hogy a magyar diákok két oklevelet kaptak, az egyik sárga volt és magyar, a másik vékony, fehér és román. De volt, olyan szerencsés diák is, akinek a román oklevele is sárga lett! S ha belegondolunk, hogy a Művészeti Szaklíceumban, ahol pillanatnyilag több a magyar, mint a román diák, csak román oklevél volt, és azt is a tanárok nyomtatták ki saját pénzükön, tényleg szerencsések vagyunk.
a 11-től kezdődő évzáró, bármennyire is rövid volt, sokakat megviselt, a magyar hetedikeseket osztályfőnökeik beterelték a folyosóra, és az ablakból követték az eseményeket
Ami viszont mindezeknél is nagyobb szerencse, hogy 3 ötödikes és 2 hatodikos diákunk tízes évi átlaggal végzett. Henter Szendének pedig a második félévben volt mindenből tízese. Őket az Iskola a Dombon Egyesület is jutalmazta könyvvel és oklevéllel.
Az öt diák neve tehát: Diosán Dávid (V.) Forró-Bathó Eszter Anna (V.), Szántó Sándor Norbert (V.) Székely Dávid (VI.), Szilágyi Karina Beatrix (VI.)
Fényképek: Ferencz Éva, Kerekes Szilárd, Mihály Julianna Erika, Pui Sebastian, Tőkés Roland
