Szimulánsok

 A román és matematika próbavizsga után, ma a magyar is lezajlott, s ezzel véget ért a "szimulálás". A most szerzett jegyeket nem kötelező beírni csak, ha a diák akarja.











Orbán Zsigát a magyar próbavizsga előtt faggattam:

- Melyik volt a nehezebb eddig?
- A matek.

 - S a mateken belül?
 - Az utosó rész, a mértan.

- A román milyennek tűnt?
- Finom vegyes.

- Volt szövegértelmezés?
- Igen, kaptunk egy doina-t. 

 - S itt konkrétan milyen feladatok voltak?
 - Volt például olyan, hogy alá voltak húzva bizonyos szavak, s ezekkel ellentétes értelmű szavakat kellett taláni.

- Végig ülted a két órát mind a két vizsgán?
  Igen.


Peres Tiffanyt is megkérdeztem, hogy Spanyolországban könyebb volt-e a matek. Mondta, hogy igen, sokkal, s lelkesen mesélni kezdte, hogy is folytak az órák. Náluk az algebra és mértan óra nem volt külön. Nyolcadik osztályban pedig sem próba vizsga sem rendes nem volt. Beszélgetésünk félbeszakadt, mert megérkeztek a magyar tételek.


A magyar dolgozat a következő képpen nézett ki:

45 pont járt az első tételre, mely Egyed Emesének a Tavaszvarázslás című verséhez fűződött. Egyebek mellett meg kellett határozni a vers témáját, az első szakasz rímelését, hogyan lehetne másképp mondani azt, hogy "Rozsda rágja hangszálaitokat", hasonlatot, megszemélyesítést, metaforát kellett keresni a szövegben.


 
A második tétel egy szövegértelmezés volt, Pozsony Ferenc erdélyi népszokásokkal foglalkozó írásának egy részlete. Ez szintén 45 pontot ért és 7 feladat volt magával a szöveggel kapcsolatban (pl. a néphit szerint kik a felelősek a melegért - Sándor, József, Benedek) valamint egy 1O-15 mondatos fogalmazást is kellett írni a tavaszról. 



Egy óra sem telt el s már több diák befejezte a dolgozatot, Mezei Szabolcs türelmetlenül várta, hogy jöjjön már az igazgató bácsi meg az aligazgató néni, és pecsételjék már le a dolgozatokat, és mehessen már haza számítógépezni. És olyan gyorsan lépett ki az ajtón, hogy teljesen elmosódott az arca.