
Édesanyám, Soós Irma, 1929-ben született és 1977-ben hunyt el. Válogatott kosárlabda játékos volt, és sajnos 47 évesen halt meg, amikor én másodéves egyetemista voltam. Édesapám, Fenyő Miklós, 1930-ban született és 1997-ben hunyt el. Főkönyvelőként dolgozott a CLF-nél.
 |
Soós Irma, a tanárnő édesanyja. Bal oldalon egy gondosan őrzött kivágott újságrészlet, melyen a "Köszöntsük május elsejét" futóverseny győztesét lehet látni 1949-ben.
|
Van egy nővérem, Ildikó, aki öt évvel idősebb nálam. Mivel én kicsi korom óta fiús természetű voltam, mindig én védtem meg őt, ha bajba keveredett az udvaron. Csodás gyermekkorom volt, kiegyensúlyozott családban nőttem fel, sok szeretetben. A szüleimmel gyakran kirándultunk, és vakációimat falun töltöttem, Albisban. Ott ismertem a szomszéd kertjének minden fáját, amelyeket meg is másztam. Ötéves koromban beírattak balettre, ahol öt évig tanultam.
 |
A kis Soós Éva középen (az 1960-as évek elején)
|
 |
Soós Éva az első sorban balról a második
|
Negyedik osztályban a Bolyai iskolában kezdtem atletizálni, és ez a sport lett a szenvedélyem. Számos versenyen vettem részt, tagja voltam a megyei divízió csapatnak, és sikerült külföldre is kijutnom egy-egy versenyre. Kedvenc próbám a gátfutás volt, de legtöbbször öttusában versenyeztem, és ezzel értem el jó helyezéseket az országos versenyeken. Már ötödikes koromban kijelentettem, hogy atlétika edző leszek, mégpedig olyan, mint az én edzőm, Szász Albert.

"Ezek voltak a jó farsangi bálok otthon... Apukám középen leguggolva, mellette a nővérem, a feje lehajtva, én bal oldalon a hosszú kendővel, anyum nincs rajta."
|
|
|
|
1975-ben érettségiztem, és felvételiztem a marosvásárhelyi pedagógiai egyetemre, sport szakra. 1995-ben Kolozsváron letettem a licensz vizsgámat is. Az egyetem első éve csodás volt, a síkurzusunk egy hónapig tartott a Gyilkos-tónál, nyáron pedig turisztikai kurzusunk volt, bejártuk a hegyeket, a Duna-deltát, hátizsákosan. 1977-ben sajnos elvesztettem édesanyámat, ami nagy űrt hagyott az életemben.
 |
A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola testnevelés szakos ballagó hallgatói (1878) |
Az egyetemi évek alatt voltak napok, amikor katonaruhát is fel kellett vennünk. 1978-ban kihelyeztek Dicsőszentmártoni 4-es számú iskolába, ahol egy sport osztályban oktattam az atlétikát. Kilenc évig ingáztam, amíg bekerültem Marosvásárhelyre, közben férjhez mentem és két gyermek édesanyja lettem. Nagyon szerettem, amit csinálok, rengeteg versenyen és edzőtáborban vettünk részt a tanítványokkal. Tagja voltam a híres dicsőszentmártoni amatőr színjátszó csoportnak. Amikor bekerültem Marosvásárhelyre, tanítottam a 10., 11., 14. és 15. iskolában, mint testnevelő tanár. Ezek után kilenc évet a 9. számú sportiskolában dolgoztam, megint mint edző, az atlétika osztályoknál.
 |
11-es sz. ált. iskola (1991) |
1999-ben átjöttem a 15-ös általános iskolába, ami aztán egyesült a 17-es iskolával, jelenlegi Liviu Rebreanu gimnáziummal, és ott 23 évet dolgoztam. Osztályfőnök voltam, több generáció nőtt fel a kezem alatt, rengeteg kirándulást szerveztem, előadásokat tartottam. Ha elölről kellene kezdenem, ugyanezt csinálnám!
 |
a sportcsarnok avatásakor készült kép |