Iskola a Dombon: Tanáraink voltak - Bató Domokos (1952-2021)

Ez az első olyan bejegyzés, amely iskolánk egy elhunyt tanáráról emlékezik meg. Hozzátartozóitól annyi segítséget, képet és információt kaptam, hogy a bejegyzést végül azért, hogy ne legyen gond a fotók betöltésével, 5 részre osztottam. Köszönöm Antal Ildikónak, Bató Juditnak és Bató Katinak.

Bató Domokos és Szabó Julianna fia, az 1915-ös születésű Bató Domokos állategészségügyi technikus volt. Feleségével, Kiss Erzsébettel (szülei: Kiss Sándor és Bíró Eszter) egy időben Homoródszentpálon éltek. Itt született meg 1952. okt. 5-én Bató Domokos matematikatanár. Édesapja ekkor 37 éves volt, megjárta a háborút, hadifogoly is volt.

A legelső kép Bató Domokos matematikatanárról.
Édesanyja, Kiss Erzsébet nyolcgyerekes családban született,
polgári iskolát végzett Székelykeresztúron,
és jóval fiatalabb volt mint férje.

A homoródszentpáli ház udvarán a kis Domika és Ildikó édesapjuk motrán. A két testvér között azért voltak feszültebb pillanatok is. Testvére, Antal Ildikó mesélte: "Egyszer karácsonyra kaptam egy alvóbabát. Nagyon izgatta, hogy mitől mozog a szeme, másnap kivitte a tőkére, ahol a fát vágták, és ráütött, egy akkorát hogy széjjel ment a baba feje"

Szép új házuk épült Homoródszentpálon, a Vörös Zászlóban is jelent meg kép róla, de keveset laktak benne, a család hamarosan Székelykeresztúrra költözött. Itt töltötte iskolás évei nagy részét a leendő matektanár.

"Mindig a maga útját járta" - mondta Antal Ildikó, leánytestvére, amikor egy régi fényképet mutatott, amin mindenki rajta volt a rokonságból, csak ő nem. Volt olyan, hogy nyáron semmilyen körülmények között nem volt hajlandó mezítláb menni az óvodába. Na persze persze itt most sokan forgatják a szemeiket, hogy mi az hogy nyáron óvodába járni, meg miért pont mezítláb, de egyikben sincs semmi különös. Azért, hogy a mezőgazdasági munkát teljes erőbedobással végezhessék a szülők, abban az időben faluhelyen nyáron óvodába jártak a gyerekek. És mindenki mezítláb járt az óvodába Homoródszentpálon, ezt volt a normális.

Édesapja szerette volna, hogy állatorvos legyen Ő viszont a mateket szerette. "Apum kedvenc szabadidős tevékenysége a matekozás volt, annyira hogy volt hogy szilveszter este is az asztalnál ült és matekozott. Ha nem ment neki egy matekfeladat, addig nem adta fel, míg ki nem jött az eredmény. Mesélte hogy egyszer egy egész éjszakát fennült, hogy megoldjon egy feladatot egy könyvből. A vicces az volt , hogy másnap pont azt a feladatot kapta felmérőn, és mivel a matektanárja mindig 4 tételt adott ez volt az első és egyetlen alkalom hogy végig tudta oldani felmérő alatt mind a négy feladatsort, és tudott segíteni a padtársának." (Bató Kati)

Voltak barátai, akikkel sokat focizott, meg sakkozott. És matekozott is, ugyanis elkelt nekik a segítség. Később a líceumi évek alatt az igazgató fiának is segített a felkészülésben.

A sikeres érettségi (1971) után négy év egyetem következett Kolozsváron. Az első évet látogatásnélkülin végezte, és közben dolgozott a székelykeresztúri Törekvés nevű termelőszövetkezetben, ahol a cipőgyártásban vett részt. Másodévtől kiváló tanulmányi eredményei miatt a nappali tagozaton folytatta.


Középen a családfő, Bató Domokos és felesége Kiss Erzsébet. A kép két szélén gyerekeik: Ildikó és Bató Domokos matematikatanár (az1970-es évek derekán készült kép)

Először a marosvásárhelyi Mezőgazdasági Líceumban tanított négy évet. Vagyis valamivel kevesebbet, mert még az elején elvitték egy fél évre katonának.

Végül 1979-től nyugdíjba vonulásáig a Kövesdombon tanított. Szigorú tanár volt, rendszeresen járt szülői értekezletekre, szerkesztette az órarendet, terjesztette a Matlapot, szervezte a Zrínyit. És természetesen sakkozott is, hosszú ideig versenyeken vett részt. A levelezési sakkozást is űzte, amelynek a lényege, hogy a játékosok képeslapon, levélben küldik el egymásnak a lépéseket.