Az alábbi szövegekből szövegértési feladat lesz, kérdésekkel és igaz vagy hamis állításokkal. Az egész osztály meg fogja oldani nem csak a félévi dolgozat írói.
Akik nem írnak félévit 10-est kaphatnak (ha jó az egész) vagy négyest, ha a 10 pontból nem kapják meg az 5-öt. A szövegeket azért küldöm tehát, hogy ismerkedjetek vele, nem azért hogy megtanuljátok.
1. szöveg
 |
Loyolai Szent Ignác
|
Jézus Társasága, Loyolai
Szent Ignác rendje elsődleges céljának tartotta, hogy a hitet védje, a hívők
lelki fejlődését szolgálja. A rend tagjai a hagyományos fogadalmak mellett
(tisztaság, szegénység, engedelmesség) a pápának, mint az egyetemes egyház
fejének, Krisztus földi helytartójának különleges engedelmességi fogadalmat is
tettek. Az alapító 1556-ban halt meg, ekkorra Európa hét országában voltak
kollégiumaik, s a 12 tartomány száz rendházában kb. ezer rendtag tevékenykedett.
 |
| Oláh Miklós |
Magyarországra az alapító
halála után öt évvel érkeztek az első jezsuiták. Oláh Miklós esztergomi érsek a
Jézus Társaság segítségét kérte a reformáció megfékezésére. Terve szerint a
magyar egyház megújításában segédkeztek volna. 1561-ben Nagyszombatban (ma
Szlovákiához tartozik) kezdődött a jezsuita élet magyar földön, itt alakult az
első jezsuita rendház.
 |
| Báthory István |
A jezsuita rend nagy
támogatója Báthory István erdélyi fejedelem (1571–1586), későbbi lengyel király
volt, akinek kezdeményezésére és nagylelkű támogatásával 1581-ben Kolozsváron
jött létre előbb iskola, majd egyetem. Báthory ugyanis a katolicizmus
helyreállítása és megerősítése sarokpontjának az iskolázás megszervezését
tartotta. Az országgyűlés előtt esküt tett arra, hogy a protestáns többségű
Erdélyben nem terjeszti erőszakosan a katolikus vallást.
1579. október 1-én
Lengyelországból érkezett 10 jezsuita Erdélybe, ők állították fel az első
jezsuita tanintézeteket Kolozsmonostoron és Gyulafehérváron. 1579. december
20-án nyitották meg a kolozsmonostori iskolát.
A Báthory István után következő
17 éves Báthory Zsigmond (1586–1613), bár jezsuita nevelést kapott, 1588-ban a
medgyesi országgyűlésen a jezsuitákat Erdélyből kitiltó rendeletet hozott. Később, 1595 tavaszán Báthory Zsigmond eltörölte ezt a rendeletet. A
következőkben Bocskai István fejedelem (1605–1606) 1606. szeptember 7-én ismét
hivatalosan kiűzte Erdélyből a jezsuitákat. Ugyanakkor nem gördített akadályt a
ferencesek csíksomlyói és székelyudvarhelyi működésének útjába, sőt, a
szélsőséges kálvinistákkal szemben megvédte a katolikusokat.
1614-ben Bethlen
Gábor fejedelem (1613– 1629) újból visszahívta a rendet Gyulafehérvárra és
Kolozsmonostorra, Karánsebesen új rezidenciát engedélyezve nekik.
2. szöveg
A török fennhatóság alatt álló román
fejedelemségek sorsát meghatározza az orosz-török háborúk sora, illetve a Török
Birodalom balkáni visszaszorulása. A kücsük-kajnardzsi béke (1774) már
Oroszország túlsúlyát rögzíti, a fejedelemségeket a cár képviseli a Portánál. Ugyanakkor
Moldva Ausztria javára elveszíti Bukovinát (1775), Oroszország javára
Besszarábia kezén lévő nagyobb részét (1812). A háborúkban - melyek során a
fejedelemségek rendszeresen orosz megszállás alá kerülnek - egyre több román
katona vesz részt orosz oldalon (az 1806-12-esben egész havasalföldi
pandúralakulatok).
A krími háborúban ismét hadműveleti területekké váló
fejedelemségeket orosz (1853), illetve osztrák-török csapatok szállják meg
(1854), az 1856-os párizsi béke pedig a nagyhatalmak kollektív védnöksége alá
helyezve őket megszünteti orosz protektorátusukat (a megszerzett két
dél-besszarábiai körzet révén Moldva tengeri kijárathoz jut). Az erősödő uniós
törekvéseknek (már 1839-ben kísérlet történik Moldva, Havasalföld és Szerbia
konföderációjára) az 1858-as párizsi konvenció felemás módon szabad utat enged,
s 1859-1862 között a két román fejedelemség egyesül.
 |
| Románia 1870 körül |
A 115,8 ezer km2-nyi
Románia (3.300,7 ezer lakos) teljes függetlenségét az 1877-1878-as orosz-török
háborút lezáró berlini kongresszus szentesíti Ugyanekkor Oroszország
visszaszerzi Dél-Besszarábiát, Romániához kerül viszont Észak-Dobrudzsa, amivel
fennmarad, sőt szélesedik tengeri kijárata.
 |
| Románia 1900 körül |
