1) Vetélkedő Székely Dávid nélkül?
Nincs. Aki nem tudná, Dávid néhány hónapja kilencedikes Bolyais. Amíg hozzánk járt szokása volt, hogy a vetélkedők végén, a közös fotózáson meglobogtatta kedvenc csokiját, amit amúgy csak a versenyzők legügyesebb harmada kaphatott. Most nem versenyezni jött, hanem segíteni. Ő volt a fényképész, és az egyik javító.
2) Miből élünk?
Hát... nem a csokiból, pedig Dávid mindig előkelő helyen végzett, tehát a csoki is mindig ott virított a képeken. Mindhiába. A csokigyár még nem figyelt föl ránk. Helyette vetélkedőink többségére, erre is, a magyar kormány által működtetett Bethlen Gábor Alap adott pénzt. De Király Istvánnak köszönhetően kaptunk könyveket a Mentor Könyvek Kiadótól is, ezért erről a versenyünkről mindenki legalább egy könyvvel tért haza. És Dávid kedvenc csokijából is kapott minden versenyző.
3) Miről szólt a verseny és kiknek?
Mivel magyar történelem tantárgyversenyből nincs helyi szakasz, ezért az Iskola a Dombon Egyesület pályázott egy olyan, hatodikosoknak szervezett versenyre, mely segíti a felkészülést a megyei szakaszra, igaz az anyag művészeti, kulturális részére koncentráltunk.
4) A szervezők:
Högyes Katalin (Művészeti Líceum, 7-es számú Általános Iskola, Schiller)
Kerekes Szilárd (Kövesdomb)
Kovács Károly (Erdőcsinád)
Székely-Varga Mária Melinda (Küküllődombó)
4) Hol volt? (hol nem volt, és miért)
Nem nálunk, a kövesdombi hatodikosok ugyanis, elmúlt idők hatodikosaival ellentétben, csak mérsékelten rajongtak az eseményért, különösen ami az egyik hatodikot illeti, ahol sem mézes madzaggal sem lasszóval nem tudtam 3-nál több diákot elhurcolni a versenyre. Kerek-perec megmondták, ne erőlködjek, úgysem jönnek többen. A tőlük érkezőkkel kapcsolatban viszont meg kell említeni, hogy két régebbi jelentkező, Bene Hunor és Simon Dávid úgy jött el, hogy 2 órával korábban még angolból versenyeztek. Sipos Roland pedig, aki egy nappal a verseny előtt iratkozott fel, az egyéni megmérettetésen maximális pontszámot kapott.
A házigazda a legtöbb diákot beszervező Högyes Katalin tanárnő lett. A Körtesi Sándor által vezetett 7-es iskolába, a város túlsó végébe, amúgy is már szinte haza járunk, több vetélkedőnket szerveztük már náluk.
5) Hányan voltunk?
22 hatodikos versenyző, és egy hármas létszámú nézőközönség (ez utóbbi tőlünk, a 6 D-ből).
6) Milyen volt a verseny?
Természetesen nagyon jó, azon túl pedig úgy zajlott, hogy a feladatok ki voltak vetítve, a két fős csoportokba rendezett fiataloknak pedig rögtön kellett írásban válaszolniuk a kérdésekre. De volt bekiabálós feladat (elnevezés a jelenleg nyolcadikos Forró-Bathó Eszter-Annától) is, ami azt jelenti, hogy, aki tudja a választ, az megpróbálja a többieknél hamarább mondani.
7) A díjazás
Amint már említettük, mindenki kapott könyvet és csokit, de volt, aki két könyvet kapott: az egyéni verseny során maximális pontszámot elért 4 diák, Kis Beatrix Debora Küküllődombóról, Sipos Roland, aki egy napot készült a versenyre, Tamás Kristóf, akinek igazából nem is kéne iskolába járnia, inkább egyes tanároknak kellene továbbképzőt tartania (pl. nekem), és Donáth Kadosa, aki a hetes iskolába jár és a Kristóf barátja.
Az alábbi táblázatban a kövesdombi iskola diákjai vannak kiemelve.
Helyezés
|
Csapatnév
|
pontszám
|
Diákok
neve
|
I.
Díj
|
Csoadaszarvas-íjászok
|
14
|
Donáth Kadosa és Tamás Kristóf
|
2
|
Bene Hunor és Nacovici Barbara
|
||
II.
Díj
|
A magyar
koronák
|
13,5
|
Szabó Eszter és Tóth Kinga
|
III.
Díj
|
Jelesek
3
|
12
|
Irsai Zsanett Anna és Simon Dávid
|
dicséret
|
Miniszterelnökség
|
10,5
|
Bíró Balázs
és Mureșan Mónika
|
Aranycsapat
|
8,5
|
Balázs-Fülöp Zsuzsa és
Kun Péter-Zsolt
|
|
Okosok
|
8,5
|
Kis Beatrix-Debora és Sipos Roland
|
|
Mizo
|
8
|
Balázs-Petz Margit és Butyka Adrienn
|
8) További képek itt , valamint az Iskola a Dombon Egyesület FB oldalán.
