Száz évvel ezelőtt 1848/49 emlékezetét a főtéren (akkori nevén Széchenyi tér) Bem József és Kossuth Lajos szobra, valamint egy Petőfi-emlékmű őrizte. Az iskolákban egy tanévben kétszer-háromszor emlékeztek meg a forradalomról. Márciust 15-én, április 11-én és október 6-án.
Az első világháború után Erdély Romániához került. A három emlékművet ledöntötték, az iskolákban más fajta ünnepeket kellett ünnepelni. Több mint két évtizednek kellet eltelnie, hogy 1941-ben (miután Marosvásárhely visszakerült Magyarországhoz) újra szabadon lehessen ünnepelni március 15-ét. Aztán a második világháború után megint nem lehetett 45 évig.
Közben a főtéren szobrot emeltek Avram Iancunak, úgyhogy ez a helyszín már nem volt alkalmas március 15-e megünneplésére. 199O-ben csupán az 1848-ra csak közvetve emlékeztető "Székely Vértanúk" (Gálffy Mihály, Török János, Horváth Károly) emlékműve kínált megfelelő helyszínt az ünnepre. 2OOO-től Petőfi szobra is van a városnak az Arany János és a Kossuth Lajos utca találkozásánál, ám a körülötte lévő tér viszonylag kicsi.
Az idei zord időjárás ellenére Demeter Zoltán aligazgató vezetésével ismét a postaréti ünnepségen voltunk jelen.
