kedd
Betűfalók és Szóhalászok
A Kis nyelvművelő anyanyelvi vetélkedő lehetőséget nyújt a diákoknak, hogy feltárják anyanyelvünk titkait, sokszínűségét, varázsát. Esélyt nyújt arra, hogy játékos módon fedezzék fel nyelvünk rejtett kincseit és értsék, érezzék nyelvünk tisztaságát, s használják azt.
Március 28-án, a Bod Péter Diakóniai Központban, a marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola és a Maros Megyei Tanfelügyelőség szervezésében megtartották a Kis nyelvművelők verseny megyei szakaszát. Az idén iskolánk IV. osztályos csapatai is kiérdemelték, hogy jelen lehessenek, így Jánosy Zsuzsanna tanítónő Szóhalászainak és Nagy-Árkosi Éva tanítónő Betűfalók csapatának kellett bizonyítani a vetélkedőn.
Diákjainknak három próbán kellett sikeresen helytállniuk, s mindvégig csapatban dolgozniuk. Az első, az írásbeli próba, nyolc nyelvi játékot foglalt magába, amit megadott időn belül kellett megoldaniuk a csapatoknak, használva nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási ismereteiket. A második, az olvasási próba, egy szöveg felolvasásában állt. Minden csapatból egy tanuló 5 percnyi felkészülés után értelmesen, folyékonyan, érthetően, a szavak tiszta ejtésével kellett felolvasson egy olyan gyerekirodalmi szövegrészletet, ami nem található meg a tankönyvekben. A harmadikra, a Dramatizálási próbára, 10 percig készülhettek a gyerekek, s ezután a megadott témára egy történetet, mesét kellett előadjanak. A történet ötletes kell legyen, élethelyzeteket, érzelmeket, emberi kapcsolatokat kell előtérbe helyezzen. A diákoknak, többek között, oda kellett figyelniük a nyelvezetre, beszédtechnikára, s a cím és a történet összhangjára. Azok a csapatok, akik még nem adták elő dramatizált meséjüke, nem lehettek jelen társaik előadásain. A vetélkedő több rövid szünetet is tartalmazott, amikor a diákok lazíthattak dalos, verses, mozgásos játékokkal.
A bíráló bizottság egységes javítókulcs alapján értékelte a tanulók munkáját, majd a verseny végén az eredmények összegzésére került a sor és az eredményhirdetésre:
I. díj: Szóhalászok
II. díj: Betűfalók
Legjobb nyelvész csapatok:
Szóhalászok, Betűfalók
Legjobb dramatizálásért járó díj: Szóhalászok
A bíráló bizottság egységes javítókulcs alapján értékelte a tanulók munkáját, majd a verseny végén az eredmények összegzésére került a sor és az eredményhirdetésre:
I. díj: Szóhalászok
II. díj: Betűfalók
Legjobb nyelvész csapatok:
Szóhalászok, Betűfalók
Legjobb dramatizálásért járó díj: Szóhalászok
Gratulálunk a csapatok tagjainak a sikeres munkáért!
Pocsai Eszter, Forró-Bathó Eszter Anna, Diosán Dávid (Szóhalászok) , Tăurean Laura Éva, Szilágyi Kamilla Evelyn és Simon Erik Ronald képviseli iskolánkat, s egyben megyénket, a verseny országos döntőjén, amit Szatmárnémetiben szerveznek meg, május 15-17-én, a Napsugár folyóírat és Zsigmond Emese főszervező irányítása alatt.
''Nagy élmény volt számomra újra halászgatni anyanyelvünk tengerén. Ez alkalommal is sok szót, közmondást kihalásztunk, a nyelvi játékokkal könnyen játszadoztunk. Olvasóként nagyon oda kellett tegyem magam, hisz erős volt a mezőny. A végén büszkén vettük át az első díjat, amiért keményen megdolgoztunk. Reméljük, hogy a továbbiakban is sikeresen szerepelünk.'' - mondta Diosán Dávid, IV. E osztályos tanuló, Szóhalász.
''Számomra nagy élmény volt, hogy részt vehettem ezen a vetélkedőn és képviselni tudtam iskolámat. A verseny alatt nem is gondoltam a nyerésre, csak arra, hogy érezzem jól magam és legyen felejthetetlen számomra ez a nap. Amikor meghallottam a Betűfalók csapat nevét, s azt, hogy tovább jutottunk, annyira örültem, hogy csak mosolyogni tudtam. Az Anyanyelvi vetélkedő önbizalmat adott nekem, hogy bemutathassam mennyire szeretem az anyanyelvemet.'' - mondta Tăurean Laura - Éva, VI. F osztályos tanuló, Betűfalók csapat tagja.
Simon Erik - Roland, IV. F osztályos tanuló, Betűfalók csapat tagja, a következőket állította, amikor megkérdeztem mi a véleménye a versenyről: ''Nagyon jól éreztem magam. Érdekesek voltak a feladatok. Szerettem a feladatok közötti játékokat. A dramatizálási próbát kedveltem a legjobban. Minden egyes plusz óra megérte, hiszen továbbjutottunk!''.
''Nagyon jó volt részt venni a Kis nyelvművelő anyanyelvi vetélkedőn. Jót tesz, mert ugye törni kell a fejünket, de nagyon jó benne a dramatizálás próba is. Érdekesek a feladatok és a közöttük levő játékok, énekek és táncok, esetleg versek. Örülök, hogy tovább jutottunk, nem számít, hogy pluszban kell dolgozni, mert megéri.'' - mondta Szilágyi Kamilla - Evelin, IV. F osztályos tanuló, Betűfalók csapat.
''Szuper volt! Négy évvel ezelőtt a testvérem is részt vett ezen a versenyen, és ők is tovább jutottak az országos szakaszon. Azóta szeretnék én is részt venni! És sikerült!!! Remélem az országos szakaszon mi is jól fogunk szerepelni.'' - mondta Forró-Bathó Eszter-Anna, IV. E osztályos diák, Szóhalász.
Sok sikert továbbra, gyerekek, drukkolunk nektek!
Képek: Nagy-Árkosi Éva, Diosán Csilla
hétfő
Mit csináltak az ötödikesek és hatodikosok a két feltámadás között?
Minden idők legrövidebb Iskola Másként hete a katolikus és ortodox húsvét közé esett. Ezen alkalomból némely hatodikosnak megadatott az a szerencse, hogy az ausztrál Jézussal ismerkedjen. Persze akár kétezer évvel ezelőtt, most sem voltak hajlandóak sokan felismerni a Messiást. Volt olyan diák, aki A.J. Miller (az ausztrál Jézus) halálát követelte, és volt aki megfenyegette az oszit, hogy a pokolra fog jutni. Így aztán a floridai meg a szibériai Jézusról már nem is nagyon vitatkoztunk. (a vita célja eredetileg az lett volna, hogy az oszi felhívja a figyelmet az érvelési hibákra)
az ausztrál Jézus és felesége, Mária Magdolna |
De volt olyan oszi, akire egy kirándulás idején fegyvert fogtak. Mint látni fogjuk, beszámolójában azért a kellemesebb emlékekre fókuszál.
Az elmúlás, feltámadás témakörébe még be lehet zsúfolni azt a tartalmas programot is, melyet Domokos Erzsébet tanárnő szervezett a Természetrajzi Múzeumban (hajdani Székelyföldi Iparmúzeum). Zoli bácsi ugyanis egy csomó kitömött állatról elmesélte, hogy miért, és hogyan került a múzeumba. A végén megdícsérte a diákokat, hogy milyen csendesek voltak, bár ő azt nem látta, hogy T. Józsika s néhány hozzá hasonló lelkes diák, egymást hívogatták telefonon az előadás közben.
seregszemle a Téka megrohanása előtt |
Portik Kinga tanárnő: Szerdán, április 8-án az „Iskola másként” hét keretében az V.F és VI.E osztály kirándulni volt osztályfönőkeikkel együtt. Szovátán sétáltunk a Medve-tó körül, ez reggeli frissítő sétának is nevezhető, legtöbben ezután ébredtek fel igazán. Majd Korondon volt a következő megálló. Itt kézműves termékek sokaságából lehetett vásárolgatni, ezt az alkalmat ki is használták a diákok, mindenfélét felvásároltak, az összes pénzüket elköltötték. Ezután a parajdi sóbánya levegőjébe szagoltunk bele. Itt a szórakozásé volt a főszerep: a gyerekek ugráltak, libikókáztak, szaladgáltak, teniszeztek, ping-pongoztak, hintáztak, ettek, ittak, dumáltak, telefonáltak, templomot néztek, pihentek, nézelődtek. Mindenki jól érezte magát. Bölcs megállapítás volt a kirándulás végén néhány gyerek részéről, hogy bárhol jobb lenni, csak ne kelljen az iskola padban ülni és órákon figyelni.
Más programok, melyekhez Portik tanárnőnek és osztályának is volt köze:
játékos tevékenységek V. F és V. D : játékos magyar nyelvi feladatok, közmondások, eszperente nyelv Adorjáni Gizella magyar tanárnővel.Majd Társasjátékok és focimeccs 5. F kontra 5. D , még az 5. D oszibácsija, a fizikatanár Bőr Attila is játszott.
Karkötők és hűtőmágnesek készítése Fehér Margit tanárnő vezetésével a Deus Providebit-ben.
Fényképek: Domokos Erzsébet, Portik Kinga, Kerekes Szilárd
szombat
Kozma Rozália: Érdeklődő Katicák
Az
idén is a tanítók, tanárok szabadon dönthettek, mit is mutathatnak meg a
kíváncsi diákoknak az ,,Iskola másképp” nevű hét keretében.
Az ünnepnapok miatt csupán három ilyen különleges
napnak örülhettünk: a ,,Fehérlófia” c. előadást tekinthettük meg, kedvünkre játszhattunk,
dalolhattunk, szórakozhattunk és szüleink által egy
szakmába is betekintést nyerhettünk.
A felsoroltak
között emlékezetesnek bizonyult a marosvásárhelyi Timko pékség látogatása.
Így a ,,Liviu Rebreanu”Általános
Iskola kis ,,katicáival”, azaz előkészítős tanulóival útnak is indultunk.
A lelkesedés nagy volt, izgatottan csacsogva haladtunk. Érkezésünkkor lelkes szülők köszöntöttek, akik a Timko
vállalat dolgozói is egyben.
Meleg fogadtatásban volt részünk: megvendégeltek friss, ízletes pésüteményekkel, majd átkísértek a pékség felújított épületébe. Ott megfigyelhettük a mérés, dagasztás, kelesztés és sütés munkafázisait.
Látogatásunk vége fele
vendéglátóink újabb meglepetéssel kedveskedtek: ,,tarisznyánkba”
útravalót is csomagoltak.
Az ínycsiklandó falatoktól, kedves
vezetőinktől búcsút véve, fontos ismeretekkel gazdagodva tértünk
vissza az iskolánkba.
Talán népdallal is
zárhattuk volna ezt a látogatást: ,,Vásárhelyen sütik a jó kenyeret...”
Köszönjük a Timko pékségnek, hogy fogadtak bennünket és engedték, hogy
betekintést nyerhessünk e
szakma rejtelmeibe.
Képek: Kozma Rozália
Megemlékezés
Április 4. a szocialista Magyarország egyik állami ünnepe volt, de mi most nem a felszabadító szovjet hadseregre, hanem az elmúlt fél félév hőseinek és feltehetőleg a jövő bajnokainak kívánunk emléket állítani.
Néhány hónapja alakult egyesületünk (IDE) másodszor díjazza azokat a diákokat, akik a félév egy adott időpontjáig a legtöbb tízest gyűjtötték össze. Ebben a félévben is a 30 tízest szerzett diákokat díjazzuk könyvvel (és rovásírásos csokival), a többi diák csak csokijutalmat (s természetesen oklevelet) kap.
Szabó Ágnes rajza |
Voltak olyan szülők, akik ismerőseiktől is gyűjtöttek felajánlásokat, tették ezt azért is, hogy osztályuknak támogatást szerzezzenek. És nekünk adta adójának két százalékát több pedagógus, aligazgatónőnk Péterfy Erika és férje valamint a Kövesdomb parlamenti képviselője. Köszönjük szépen mindenkinek.
Díjaink egyelőre inkább szimbólikus jellegűek, fontosnak tartjuk viszont ezt a fajta rangsorolást, mert így év közben is felhívhatjuk a figyelmet azokra a diákokra, akik tehetségük maximális kihasználására törekednek. Mindenkinek nagyon gratulálunk,és külön örvendünk az ötödikes, második helyezést elért Szilágyi Karinának, hiszen az ötödikeseknek kevesebb órájuk és tantárgyuk van, ezért nehéz ebben a versenyben az élvonalba kerülniük.
Forró-Bathó Ákos (33)
Keresztes Béla (32)
Szilágyi Karina Beatrix (32)
Papp Kriszta (29)
Dávid Balázs (28)
Marton Orsolya - (28)
Mihály Blanka Vivien - (27)
Horváth Barbara (25)
Balogh Ákos (24)
Fekete Andrea (24)
Henter Szende (24)
Petrinca Krisztina (24)
Benk Szilárd (22)
Mihály Etele (22)
Székely Dávid (22)
Graur Medárd (21)
Siklódi Lehel (21)
Ruszi Blanka (2O)
Suciu Evelin (2O)
Szabó Júlia Emese (2O)
Nem díjazzuk őket, de megmelítjük azoknak a nevét is, akik 2O-nál picivel kevesebb tízest szereztek: az ötödikes Fazakas Csongor, Magyari Ágnes Beáta, Toncea Réka, Török Adrienn, a hatodikos Farkas Eszter, Hasznosi Orsolya, Kodori Tímea, Vad Avar, Antal Örs, Burján Ferenc, a hetedikes Ogleja Lidia Krisztina, valamint a nyolcadikos Nagy Renáta, Albert Krisztina, Hegedűs Balázs, Rusz Balázs, Pap Kristóf, Bartha Evelyn, Dávid Adrien Dorisz, Kovács Hanna.
Nagyon baba volt!
Április elsején minden tapasztaltabb osztályfőnök megpróbál résen lenni, bemegy az osztályába többször, nehogy elszabaduljon a fantázia, a lendület, és az indulat. Jómagam is kétszer mentem vizitbe, és mindig elégedetten nyugtáztam, lám-lám milyen aranyosak, kedvesek és szelídek, vajon kire ütnek?
Hosszabb ideje pályán lévő tanárok már kevés dolgon tudnak meglepődni, mindazonáltal nagyon hálásak vagyunk, ha a diákok csupán annyit csinálnak, hogy "megfordítják az osztályt", s mellőzik mondjuk a terem toalettpapírba való becsomagolását. Mindig elismerjük, ha valami olyat tesznek, amin látszik az összefogás és a gondos, időt igénylő kidolgozás. Ilyen több volt az idén. Itt van például mindjárt a tömeges lógás, ami számomra azért volt jó, mert remekül lehet 6 diákkal dolgozni, és nagyon büszke vagyok, hogy az órámon kettővel több diák maradt , mint egy kolléganőnél - hálából bájos viszontréfa sorozat van tervbe véve. Eredeti volt az is, hogy egyik osztály az óra első 5-1O percében előre eltervezett módon nem volt hajlandó jelentkezni, holott épp II. fokozati vizsgát megelőző inspekció (óralátogatás) volt.
És újdonság volt a VI. D osztály performansza, mely jó hangolatú volt, látványos és nagyon kellemes emlék marad mindenki számára.
Molnár Bea beszámolója:
Tehát román óra előtt kitaláltuk az osztállyal, hogy vicceljük meg a tanárnőt valamivel. Nekem jött egy ötletem, hogy mi lányok kössük kétfelé a hajunkat, és rúzsozzuk ki a szánkat. Ezután egymás után jöttek az újabb ötletek. Eszter és Kriszta mondták, hogy hoznak plüssmackókat. A fiúk is nagyon segítettek nekünk. Az ajtóra ragasztottunk egy lapot, amire azt írtuk, hogy "Grădiniţă" (óvoda), a táblára pedig azt, hogy "Bun venit la Grădiniţă" (Isten hozott az óvodába). Amikor bejött a tanárnő nagy szemekkel nézte, ahogyan mindenki ül a padján, és játszik a padtársával. Serbán szopta az ujját. Aztán mindenki tapsolt, és szerintem mindenki nagyon jól érezte magát.
képek: Kodori Tímea vagyis Timejja
Hosszabb ideje pályán lévő tanárok már kevés dolgon tudnak meglepődni, mindazonáltal nagyon hálásak vagyunk, ha a diákok csupán annyit csinálnak, hogy "megfordítják az osztályt", s mellőzik mondjuk a terem toalettpapírba való becsomagolását. Mindig elismerjük, ha valami olyat tesznek, amin látszik az összefogás és a gondos, időt igénylő kidolgozás. Ilyen több volt az idén. Itt van például mindjárt a tömeges lógás, ami számomra azért volt jó, mert remekül lehet 6 diákkal dolgozni, és nagyon büszke vagyok, hogy az órámon kettővel több diák maradt , mint egy kolléganőnél - hálából bájos viszontréfa sorozat van tervbe véve. Eredeti volt az is, hogy egyik osztály az óra első 5-1O percében előre eltervezett módon nem volt hajlandó jelentkezni, holott épp II. fokozati vizsgát megelőző inspekció (óralátogatás) volt.
És újdonság volt a VI. D osztály performansza, mely jó hangolatú volt, látványos és nagyon kellemes emlék marad mindenki számára.
Molnár Bea beszámolója:
Tehát román óra előtt kitaláltuk az osztállyal, hogy vicceljük meg a tanárnőt valamivel. Nekem jött egy ötletem, hogy mi lányok kössük kétfelé a hajunkat, és rúzsozzuk ki a szánkat. Ezután egymás után jöttek az újabb ötletek. Eszter és Kriszta mondták, hogy hoznak plüssmackókat. A fiúk is nagyon segítettek nekünk. Az ajtóra ragasztottunk egy lapot, amire azt írtuk, hogy "Grădiniţă" (óvoda), a táblára pedig azt, hogy "Bun venit la Grădiniţă" (Isten hozott az óvodába). Amikor bejött a tanárnő nagy szemekkel nézte, ahogyan mindenki ül a padján, és játszik a padtársával. Serbán szopta az ujját. Aztán mindenki tapsolt, és szerintem mindenki nagyon jól érezte magát.
képek: Kodori Tímea vagyis Timejja
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)