péntek

Pop Ilona Eszter: A Kaufland adománya





Csütörtökön, február 26-án, ünnepélyes keretek között adták át iskolánk felújított informatika termét. Diákjaink is kellőképpen készültek a felavatás pillanatára.  Huszár Kriszta-Beáta, IV.H osztályos tanuló,román tagozatos iskolatársa mellett, magyar nyelven konferálta a műsort. 



Az iskolánk kórusa nyitotta az ünnepélyt Dragos Daciana tanárnő vezetésével, majd Cuc Leontina tanítónő IV. osztályos tanulójának a szavalása következett. Ezután  Kelemen Erzsébet tanítónő  I. osztályos kisdiákjai  szopránfurulyán adták elő a Skót népdalt és a Titanic film főcímdalát, a közönség vastapssal jutalmazta őket. 





Burján Naómi, IV. H osztályos tanuló, Pop Ilona Eszter tanítónő irányításával,  A számítógépem  című  verset adta alő. Nedelea Olimpia tanítónő diákjainak modern táncelőadása zárta tanulóink műsorát.  Köszönet azoknak, akik lehetővé tették informatika termünk modernizálását, akik közreműködtek a program megszervezésében, s azoknak, akik megtiszteltek jelenlétükkel.






Fényképek: Pop Ilona Eszter

szerda

Szimulánsok

 A román és matematika próbavizsga után, ma a magyar is lezajlott, s ezzel véget ért a "szimulálás". A most szerzett jegyeket nem kötelező beírni csak, ha a diák akarja.











Orbán Zsigát a magyar próbavizsga előtt faggattam:

- Melyik volt a nehezebb eddig?
- A matek.

 - S a mateken belül?
 - Az utosó rész, a mértan.

- A román milyennek tűnt?
- Finom vegyes.

- Volt szövegértelmezés?
- Igen, kaptunk egy doina-t. 

 - S itt konkrétan milyen feladatok voltak?
 - Volt például olyan, hogy alá voltak húzva bizonyos szavak, s ezekkel ellentétes értelmű szavakat kellett taláni.

- Végig ülted a két órát mind a két vizsgán?
  Igen.


Peres Tiffanyt is megkérdeztem, hogy Spanyolországban könyebb volt-e a matek. Mondta, hogy igen, sokkal, s lelkesen mesélni kezdte, hogy is folytak az órák. Náluk az algebra és mértan óra nem volt külön. Nyolcadik osztályban pedig sem próba vizsga sem rendes nem volt. Beszélgetésünk félbeszakadt, mert megérkeztek a magyar tételek.


A magyar dolgozat a következő képpen nézett ki:
45 pont járt az első tételre, mely Egyed Emesének a Tavaszvarázslás című verséhez fűződött. Egyebek mellett meg kellett határozni a vers témáját, az első szakasz rímelését, hogyan lehetne másképp mondani azt, hogy "Rozsda rágja hangszálaitokat", hasonlatot, megszemélyesítést, metaforát kellett keresni a szövegben.


 
A második tétel egy szövegértelmezés volt, Pozsony Ferenc erdélyi népszokásokkal foglalkozó írásának egy részlete. Ez szintén 45 pontot ért és 7 feladat volt magával a szöveggel kapcsolatban (pl. a néphit szerint kik a felelősek a melegért - Sándor, József, Benedek) valamint egy 1O-15 mondatos fogalmazást is kellett írni a tavaszról. 



Egy óra sem telt el s már több diák befejezte a dolgozatot, Mezei Szabolcs türelmetlenül várta, hogy jöjjön már az igazgató bácsi meg az aligazgató néni, és pecsételjék már le a dolgozatokat, és mehessen már haza számítógépezni. És olyan gyorsan lépett ki az ajtón, hogy teljesen elmosódott az arca.




vasárnap

Kósza kakukk





A dualizmus idejének egyik népszerű képes újsága volt a VASÁRNAPI ÚJSÁG. Az első világháború után még néhány évig jelent meg csupán, és ekkor már megfigyelhető volt egy nagyon érdekes dolog:  az aktuális történéseket bemutató képeknek nem sok köze volt az írásos tartalomhoz. Így például a Szibériából hazatérő katonák  képe  mellett csillagokról és egyébb égitestekről értekezett valaki, vagy a magyar vöröshadsereg felvonulását bemutató kép mellett egy kósza libáról szóló novella emelte a lap színvonalát.

Ilyen lett ez a bejegyzés is, de van egy kakukktojás. Vagyis az alábbi diákok által írt  mondatokban szerepel egy olyan valaki, aki rajta van az egyik képen. A kérdés: hányas képen van ő? 





Bán József Attila rajza
Így írtok ti (diákok aranyköpései kategória)

Az alábbiakban, amint látni lehet, elég sok minden keveredik, és kb. másfél évet vártam a közzétételével azért, hogy felejtődjön el, kik is felelősek ezekért az alkotásokért. 



Egy lány felmérője: A történet eredetileg kis Ázsiában, Erdélyben történt. Egy ember el akart menni egy városba, de túl messze volt. Az az ember meg volt győződve, hogy a Föld kerek ezért hajóra szálltak, és elindultak. Nagyon hosszú utat tettek meg. Elértek egy másik városba de azok az emberek akik mentek azt hitték, hogy eljutottak oda, ahová akartak. De közbe nem. Azok az emberek akik mentek ők a tatárok voltak. 


Egy másik  lány felmérője:  "Október 23-án harcoltak a népek a saját országukért, nyelvükért és a szabad szólásaikért, nagy csaták voltak és verekedések."



Rövid, három kérdéses felmérő történelem órán, melyre csak pont járt, a harmadik kérdés azt kutatta, hogy hová tűnt el bizonyos tárgy. 
Kérdés
Az egyik fiú válasza
1. Hogy mondják latinul az embernek?


Homo.
2. Hogy mondják másképpen a természetes szelekcióanak, természetes .........?


Kiválasztódás.
3. Szerinted ki lopta el a lábtörlőt?

A tanítónéni.




***********************************************

És akkor most a képek nem rég zajlott eseményekről, melyeknek nincs közük a fenti szösszenetekhez (egy kivételével)


1) Szilágyi  Karina Beatrix és Vad Avar egy tantárgyversenyen
2) Stich Andrea I. dijazott és Sipos Tünde tanítónéni
3) Nagy Renáta egy másik matematika tantárgyversenyen
4) Bondor Lehel, Török József, Kiss Tibor hátulról, és mennek



5) többek között Zsidó József tanár úr matematikaversenyen
6) az 5. D (ennyien maradtak órán, a többiek matekversenyen voltak)
7) Papp Kristóf matekversenyen

Az ötödikesek nem felejtenek



Az  V. E tanulói néhány hónap elteltével így látják az ötödik osztályt. Nem idézünk mindenkitől, s főleg nem mindent, mivel nagyjából ugyanazokról a dolgokról írtak. Általában nem tetszik nekik, hogy az első óráikat más-más osztályban tartják - bár volt egy diák, aki szerint ez kifejezetten jó. Sokan visszavágynak a tanítónénihez, többen mint ahogyan az idézettekből kiderül.



 itt még negyedikesek


„Az ötödik osztályt nagyon nem vártam, azért mert tudtam, hogy milyen rossz” (neve elhallgatását kérő diák)


„Én már nagyon vártam az ötödik osztályt. Az első félévben, még egy picit szokatlan volt a tanárokkal, főleg év elején.” (Béres Szilárd Kálmán)

 

"Szerintem a tanci kedvesebb volt a tanároknál - tisztelet a kivételnek." (K. N. L.)


"Szerint az ötödik osztály nem könnyű. A XX tanár túl sok házit és tanulni valót hagy fel. A XX tanár túl szigorú, és ő is sokat hagy fel. Szerintem vannak könnyű és nem könnyű tantárgyak." (Szász Anita)

 

"Vannak jó tanárok, vannak rossz tanárok, és vannak közepesen jó tanárok. (Málnási Orsolya)


„Az ötödik osztály az nehéz, és nagyon sokat kell tanulni. A tanárok kedvesek, vannak akik szigorúak” Vinczefi Rebeka


„Szerintem az V. osztály nem annyira nehéz. Engem leginkább az zavar, hogy nincs saját osztályunk. A tancival sokkal egyszerűbb volt, de nekem az ötödik osztály is tetszik.” (Szász Szónia)


"Az V. osztály számomra sokkal nehezebb mint a IV. vagy a III. Eleinte furcsának tűnt hogy minden órán más tanárnő vagy tanár lép be az osztályba. De szerintem van jó is az V. osztályban például az osztályfőnököm nagyon kedves, és sok élményt élek át vele." (Mihály Réka Beáta)



"A tanárok furcsák, unalmasak, de a legtöbb vicces pl.  a XX tanár, YY tanár stb." (Demeter Hilda Izabella)



"Szerintem nem olyan szörnyűek a tanárok, mint ahogy elképzeltem, sőt nagyon kedvesek, és egyes tanárok elnézőek. Szerintem a tanítónénivel picit jobb volt." (Trifán Evelyn)




A Víz győzelme



A Maria Borşan tanítónő által vezetett projektről már írtunk, s valószínű még fogunk, mert iskolánk sok pedagógusát és diákját érinti, jóval többet, mint ahányan hivatalosan részt vesznek benne. Osztályok közötti verseny zajlik például, hogy ki tudd több papírt gyűjteni. Itt a nyeremény egy ingyenes osztálykirándulás lesz. (Megbízható forrásból tudjuk, hogy az aligazgató néni a volt osztályának adományozta a papírhulladékát).

A vakáció utolsó munkanapján (milyen jól hangzik) a marosvásárhelyi Perla Hotel éttermében zajlott egy másik verseny, mely során a marosvásárhelyi és vöröstoronyi tanárok meg diákok bemutatták a már folyamatban lévő vagy megvalósított projektjeiket.


Alina Paraschiva tanítónő, zsűritag elmondta, hogy a versenyen nyolc projekt mérettette meg magát, bár ennél jóval több született, hiszen a projektben résztvevő minden pedagógusnak - egyedül vagy más kollégával társulva - kötelessége kidolgozni, illetve megvalósítani többek között egy ilyen tematikus projektet is. Minden vetítős bemutató 15 percig tarthatott, és a bemutatásban néhány diáknak is szerepet kellett vállalni. 


Volt projekt ami a az erdei életről szólt (Tot Hajnal és Bongo Jázminka), egy másik arról, hogy büszke vagyok, hogy román vagyok, de akadt egy, mely olyan globális dolgokat feszegetett mint a Föld maga. A bemutatók bővelkedtek látványelemekben, éneklés is volt. És a zsűritagok némelyike szenvedélyesen vitatkozott arról, hogy kiket díjazzanak. A többség a 2-3-ik helyre sorolta a magyar tagozatos pedagógusok munkáit, és többen elismerték a kisdiákok bátorságát, hogy ki mertek állni románul beszélni egy ekkora nagy közönség előtt.




Végül mindenféle kompromisszum után, a zsűri úgy döntött, hogy a vásárhelyiek közül az első díjat Olimpia Nedelea tanítónő projektje kapja, illetve a Víz. Ez utóbbit a magyar tagozatos Kozma Rozália, Mezei Xénia valamint Pop Ilona Eszter állította össze.

Pop Eszter tanítónő így számolt be a jókedvvel végzett munkájáról, annak sikeréről: 

Tematikus projektünk témája a Víz, az élet forrása. A projektmódszer kedvelt a tanulók körében, hiszen kutatásra serkenti a gyerekeket, fejleszti képzeletüket, kreativitásukat, építi a társas kapcsolatokat, mindazon személyek között, akik részt vesznek a projektben, gyerekek, tanítók, szülők.

 

 Projektünk olyan témákat érint és dolgoz fel, mint a Víz keresése, A víz körforgása, Honnan jön az eső?, Az ivóvíz, A vízszennyezés. Ezen témákból merítettük a román nyelv és kommunikáció, a környezetismeret és matematika, rajz és kézimunka, zene tanítási órákon feldolgozott tananyagot. Rengeteget dolgoztunk a projektünkön, megbeszéltük, kiegészítettük, leszűkítettük, átdolgoztuk, mindaddig amíg elnyerte végső formáját. 

 

Köszönettel tartozom kolléganőimnek is, Kozma Rozáliának és Mezei Xéniának hiszen ez közös munka volt, s persze osztályaink tanulóinak is, valamint Nemes Olivér Viktornak, Mihály Ernő Robertnek Mátyási Tamásnak, I. osztályos tanulóknak, akik részt vettek a tematikus projekt bemutatásán is.

 

 Gratulálunk a sikerhez!