Beszámoló I. félévi versenyekről

(mely során ismét lehet találkozni a Forró-Bathó testvérekkel)

1) Történelem
 
Még október közepén volt az a verseny, melyen a Sakk-MAT nevezetű csapatunk vett részt. A MAT azért nagy betűvel és egy T-vel, mert az 1952-196O között létező Magyar Autonóm Tartomány rövidítése. A versenyt, melynek témája Székelyföld jelenkori történelme volt, Hajdú Zoltán tanár és az RMDSZ szervezte. Nem csak Maros Megyéből, hanem Székelyföld más vidékeiről is érkeztek csapatok.

 

Siklódi Lehel, Bernád Renáta és Forró-Bathó Ákos a Bolyai előtt

Habár díjat nem kaptunk, a zsűri elnöke, Novák Zoltán történész meleg hangon emlékezett meg csoportunk humoros nevéről és szerepléséről.

Az esemény végén összefutottunk volt diákunkkal, Mihály Péterrel, aki jelenleg a Transz Bolyai Rádiónál dolgozik. Ő volt a hangosító.





2) Anyanyelvi vetélkedő 

Ezen verseny városi szakaszának I. díjazottja Jánosy Zsuzsa tanítónéni "Szóhalászai": Diosán Dávid, Forró-Bathó Eszter Anna és Pocsai Eszter. De díjat kaptak még azért is, mert ők dramatizáltak a legjobban (A Télapót kellet jól megdramatizálni. És csak ők tudták, hogy a Télapó nem azonos a Mikulással, mert Portik Kinga némettarnárnő azelőtt megtanította nekik, hogy ki is az a Télapó.)

 

Tovább jutottak a városi szakaszra Nagy-Árkosi Éva tanítónéni gyerekei is: Simon Erik Ronald, Szilágyi Kamilla Evelyn valamint Tăurean Laura Éva, aki "A legjobb olvasó" díjat is megszerezte.

3) "Mi és a kémia" - verseny nyolcadikosoknak


Aligazgatónőnk, Péterfy Erika kémia tanárnő  blogunknak elmondta, hogy ezt a versenyt a Iosif Vulcanról elnevezett nagyváradi iskola  szervezi, s maros megyei iskolák a múlt évtől vesznek részt rajta. Az idén rajtunk kívül még 4 marosvásárhelyi iskola mérettette meg magát a megyéből. Tanintézetünket magyar és román tagozatról 2-2 csapat képviselte. Fiaink - Forró-Bathó Ákos, Szabó Tamás, Lörincz Zsolt - remekeltek, elsők lettek.




fényképek: Forró-Bathó Éva Emese, Kerekes Szilárd

Élmunkás tér 10/10

Azért tíz per tíz, mert december tizedikéről van szó, december pedig a régi római naptár szerint nem a 12-ik, hanem a 10. hónap volt, a neve is ezt jelenti. ("Semmi nem az aminek látszik!"). 

Ezért aztán az Iskola a Dombon Egyesület (IDE) stílusosan úgy döntött, hogy ezen a napon fogja dijazni iskolánk azon magyar tagozatos tanulóit, akik a legtöbb tízest szerezték eddig a napig az első félévben.

I. díj: Forró-Bathó Ákos (nyolcadikos, 45 tízes)

II. díj: Marton Orsolya (hetedikes, 43 tízes)

III. díj: Keresztes Béla (hetedikes, 40 tízes)

Dicsérő oklevelet kap a több mint harminc tízest birtokló nyolcadikos 

Nagy Renáta, Horváth Barbara és Petrinca Krisztina

Gratulálunk a 

Körzeti Fürkész

Az idén is nálunk tartották, több száz általános iskolás részvételével. A részvételi díj 8 lej volt. Sok diák már másodszorra - harmadszorra mérettette meg magát ezen a helyesírási és nyelvhelyességi versenyen. A hangulat jó volt, a vetélkedés másfél óráig tartott, a diákok nem értékelték nehéznek a feladatokat.

   Nagy Erika, mezőmadarasi tanárnő hatodikosoknak diktál

                                                          

Majláth Gabriella tanárnő elmondta, hogy a mi iskolánkból a felső tagozatosok közül a következő tanulók juttottak tovább a megyei szakaszra: 

ötödikből: Fazakas Csongor (142 pont) Toncsa Réka Boróka (14O,5 pont) , Székely Dávid (14O,5 pont)  Szilágyi Karina Emese, Henter Szende, Magyari Beáta

hatodikból: Hasznosi Orsolya (136 pont), Suciu Evelin, Nagy Dalma, Fekete Andrea

hetedikből: Marton Orsolya (148 pont), Tőkés Bence

nyolcadikból: Forró-Bathó Ákos (144 pont) Dávid Adrienn , Bartha Evelyn, Pentrinca Krisztina

Élmunkás utca 1. szám: Dávid megmondja, hány állatot vitt be Noé a bárkába. Vagy nem.

Nemrég történelem órán az ókori kelet népeiről tanultunk, s az özönvíznél kötöttünk ki. Néhányan vállalták, hogy elolvassák a történetet, és megpróbálják kideríteni, hogy hány állatot vitt be a bárkába Noé. Székely Dávid alaposan meglepett két oldalas házi feladatával, mely itt most teljes terjedelmében, eredeti formájában olvasható. A bejegyzésnek nem célja, hogy bármiféle vitát gerjesszen a történet hitelességét illetően, az ellentmondásnak a Dávid által idézett szövegrészekben  az lehet az oka, hogy lagalább két változata volt a történetnek, melyek összeillesztésénél figyelmetlenül jártak el.
A lényeg azonban nem ez, hanem az hogy egy ötödikes diák csupán puszta kedvtelésből és kíváncsiságból képpes két órát ezzel a történettel foglalkozni, s gondolatait úgy fogalmazza meg, úgy érvel, hogy sok felnőtt is tanulhatna tőle.

mozaik a 12. századból

Hány állatot vitt be Nóé a bárkába? 

A legtöbben azt gondolnánk, hogy kettőt-kettőt vitt be, a történet elején a Biblia is ezt mondja: „És vigyél be a bárkába minden élőlényből, mindenből kettőt-kettőt, hogy életben maradjanak veled együtt. Hímek és nőstények legyenek azok. A madaraknak, az állatoknak és a föld minden csúszómászójának különböző fajtáiból, mindegyikből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjon”

De ezután egy kicsivel már rögtön cáfolja azt, amit az előbb írt:
 "Minden tiszta állatból hetet-hetet vigyél magaddal, hímet és nőstényt. Azokból az állatokból, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényt. Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy maradjon utódjuk az egész földön"

  * A tiszta állatok azok az állatok voltak, amelyeket Isten megengedett, hogy megegyenek.


Ámde itt még nincs vége, hiszen megint mást mond a Biblia: 
"A tiszta állatok közül, de a nem tiszta állatok közül is, a madarak és mindenféle földi csúszómászók közül kettő-kettő ment be Noéhoz a bárkába: hím és nőstény, ahogyan megparancsolta Isten Noénak."


Érdekes lenne, ha még ezt is cáfolnánk, de ez mos nem így lesz, mert később ugyanezt írja: „Kettő - kettő ment be Nóéhoz a bárkába mindenféle élőlényből”


Hát igen, ezek voltak azok a részek, amelyek tartalmaztak ezzel kapcsolatos információt. Igaz, hogy ebből pontosan nem derül ki, az hogy végül is, Noé hány állatot vitt be egy-egy fajtából, mert az első idézet szerint szerint kettőt-kettőt, a második szerint a tisztákból hetet-hetet, a harmadik idézet szerint a nem tisztákból kettő-kettőt, a 3. és 4. pedig azt mondja, hogy kettő-kettőt mindenikből. Ebből következik: a nem tiszta állatokból 2-2 ment be, itt csak az a kérdés, hogy a tisztákból hány ment be...

     

Dávid amúgy tevékeny életet él, arra az írásban feltett kérdésemre, hogy milyen versenyeken volt az utóbbi időben, ezt válaszolta: 

Az elmúlt 4 évben részt vettem:
• 2 helyesírási versenyen 
• 7 matematika versenyen 
• 2 anyanyelvi versenyen
• 7 tájfutó versenyen

Vágod?

Döbbenetes látvány egy pedagógus számára, ha észreveszi hogy egy diáknak össze vissza van karcolva, vagdosva az alkarja. Hatványozott a döbbenet abban az esetben, ha szülő vesz észre ilyesmit saját gyerekén. A legtöbb ember számára teljesen értelmezhetetlen az ilyen cselekedet, illetve a felnőttkorú, maguknak fizikai sérüléseket okozó személyeket, súlyos nehezen gyógyítható betegeknek tekintjük (a borderline személyiségzavar egyik jellemző tünete az önsértés, öncsonkítás).

Önmagukat vagdosó tinik esetében viszont nem annyire súlyos a helyzet. Általában. Biológiához kicsit is értő személy számára, nem titok, hogy fizikai sérülés esetén endorfinok szabadulnak fel a szervezetben, ami miatt a sérülés okozta fájdalmat kezdetben nem érezzük annyira, sőt más fájdalmunk (akár a "lelki" is) oldódik. Sok százezer év evolúciós öröksége ez, lehetővé teszi, hogy a megsebbzett élőlény ne a fájdalmán mélázzon, hanem el tudjon menekülni támadója elől.

Néhány évvel ezelőtti amerikai felmérés szerint a tinik közel egynegyede sebzi
meg magát legalább egyszer, abból a célból, hogy elnyomja a feszültséget, a pszichés fájdalmat. Mielőtt bárki is elégedetten csapna a térdére hogy lám, ez az őrültség is Amerikában született, s a globalizáció a hibás, amiért hozzánk is megérkezett, le kell szögezni, hogy a történelem folyamán az önsértés, nem volt elszigetelt jelenség, s ráadásul ha vallási köntösben jelent/jelenik  meg sokak számára elfogadottnak, csodálatra méltónak tűnt/tűnik Európában, Ázsiában, Afrikában egyaránt. Egyetlen példa a sok közül:a magyar Szent Margit sündisznóból készíttetett magának vezeklőövet.

flagellánsok (önostorozók) Goya festményén

 











A lényeg: a tinik nagy része önszántából felhagy az önvagdosással, kisebb része viszont függővé válhat. Diákok elbeszéléseiből ítélve iskolánkban is van ilyen eset. Valószínű hogy felszámolni, örökre megszüntetni a jelenséget nem lehet, de egy kis odafigyeléssel meg lehet akadályozni, hogy divattá váljon. Elsősorban a szülőknek kellene figyelmeseknek lenniük, már csak azért is, mert a karon kívül rejtetteb testrészeken is sebezhetik magukat a fiatalok. 

Ami a megbélyegzést illeti: fölösleges és álszent dolog lenne. Gondoljunk arra, hogy a felnőttek (vagy fiatalkorúak) közül hányan dohányoznak, fogyasztanak rendszeresen alkoholt, annak ellenére, hogy tudja mindenki, e két tevékenység maradandó károsodást, gyógyíthatatlan betegségeket okoz. Művelőik mégis teszik, és azért, amiért egyesek vágják magukat: kiváncsiságból, bűntudat miatt, másokhoz igazodnak vagy épp ellenkezőleg ki akarnak tűnni, örömet és felejtést remélnek, esetleg egyszerűen nem képesek abbahagyni. 

Végezetül egy kis alternatíva: endorfin szabadul fel futásnál, hosszú távú úszásnál és gyaloglásnál is. 

Legenda (olvasandó): 

Öncsonkítás 
 
Önmagukat bántalmazó tinik 

Pio atya 

Ingyenes kirándulás

ritkán fordul elő iskolánkban, hát még olyan, amelyiken még tápot is kapnak a résztvevők. A Maria Borşan tanítónő által megnyert 5OO ezer eurós pályázatból ugyanis arra is telik, hogy az Újságíró klub meg a Zöld vár lovagjai (több mint hatvan diák) össze-vissza kalandozzanak. 

Az első kirándulás alkalmával Szeben megyébe látogattunk. A kiránduláson magyar tagozatról 16 diák vett részt - egy igazolatlanul hiányzott (a projektben amúgy olyan arányban vesznek részt magyar diákok, amilyen arányban a magyar tagozat pedagógusai jelentkeztek a nyári képzésre).

Az első állomás Felek volt, ahol alig fértünk be a polgármesteri hivatalba, elkészült az első csoportképünk, Török József tanuló pózolt a szemétládánál (oszijának új mániája, hogy ilyesmiket fényképez), és megnéztük a Gheorghe Lazăr Múzeumot, ahol négy szobából minimum kettő nagyon tetszett a diákoknak. 



 Iskola a határon

A második állomás egy állomás mögötti suli volt. De ez nem egy akármilyen állomás ám, hanem egy igazi határállomás. Legalábbis az volt az Osztrák-Magyar Monarchia korában. Vöröstorony települést ekkor még Porcsesdnek (Porcesti) hívták, de az állomást Vöröstoronynak nevezték, végül fél évszázaddal a Monarchia szétesése után ez lett a település hivatalos neve, de ahogy Claudia Purece történelem szakos tanárnő is mondta, az idősebbek mai napig a régi nevet használják. 

Kezdetben az iskola az ortodox templom mellett működött, aztán a két világháború közötti időszakban beköltöztették az egyik vámépületbe. Azóta némileg átalakították, néhány éve pedig teljesen felújították. Az iskola Matei Basarab havaselvi vajda nevét viseli.

Miután megérkeztünk a diákok pozitívan értkelték a mellékhelységek állapotát,aztán a fánkot majd  játékosan ismerkedtek a helyiekkel.

Májai Henrietta gombos történetet mesél             Marina Ianuşevici angoltanárnő tevékenységet vezet

Az egyik játék arról szólt, hogy fel kellett venni egy kalapot, és egy gombról kellet történetet kitalálni. A magyar diákoknak kisebb nehézséget okozott a feladat, ezért bosszúból rövid de hajmeresztő mesékkel sokkolták kollégáikat. Szabó Anita tanuló leány például azt adta elő, hogy a nagytatája emlékbe adta neki gatyájának gombját, de ő elveszítette. 

Közben a tanárok is ettek a fánkból, és legeltették szemeiket a tanáriban található tökfejeken és egyébb kellemes látnivalókon, melyeket Claudia Purece tanárnő nagy kézséggel emelt le a szekrényekről. De a folyósók is ízlésesen voltak berendezve. 

 

Látogatás végi csoportkép Constantin Coropeţchi és Gheorghe Nistor igazgatókkal

Szebenben Purece tanárnő kalauzolta a diákokat, de a zöld lovagok magyar alakulata ezen már nem tudott részt venni, mert vezetőjük valamit félreértett, s így elszakadva a többiektől elsőnek rohazmozta meg a várost. Ennek az volt az előnye, hogy a kisebb csapat gyorsabban mozgott, nagyobb területen portyázott, vásárolni is volt ideje. A nagyon gyors gyerekek még plusz pontot is szereztek történelemből (a legfürgébbnek az országosan hírhedt taekwondo harcos Farkas Eszter bizonyult) A végén viszont Nagy Dalma tanuló leány volt a legboldogabb, mert mikor fordultunk ki a parkolóból, észrevette a buszból a földön lapuló pénztárcáját.

Képek: Nagy Dalma, Vad Avar, Henn-Vita Noémi, Kerekes Szilárd

Szép őszi hagyományaink

közé tartozik a Halloween, amit iskolánkban is illik ápolni. Az ünnep múltja igencsak színes. Kelta eredetű, aztán római elemekkel gazdagodott, az elnevezés már a keresztény korszakból származik (jelentése: mindenszentek éjszakája), a töklámpás (ahogy egyébként maga a tök is) Amerikai eredetű, korábban répaféléket használtak.

Riport az V. F-ben

- Lesz Halloween-bulitok?
- Igeeen.

- Ki szervezte az eseményt?
- Az angol tanárnéni.

- Az előző években volt ilyen rendezvényetek a suliban?
- Neeeem, csak farsang.

- És szerettétek volna, hogy legyen?
- Igeeen.

- Mondtátok ezt a tanítónéninek?
- Neeem.

- Mivel készültetetek most az ünnepre?
- Házi feladattal, kacagással, jóindulattal.

Mikor látta a riporter, hogy az ifjúság kezdi palira venni őt, abbahagyta a kérdezgetést, s feleltetni kezdett. Közben azért kiderült, hogy az osztályban van 4 boszorkány, 1 vámpír-boszorkány, 1 vámpír és 11 töklámpás. 

 Javaslatok a díszlettár felfrissítésére: Terrifying Old Costumes You Can't Unsee

az V. E-ben is állt a báll

 
 A VI. D rövid iskola körüli sétával tisztelgett a mindenszentek előtt, de megemlékezett a kitömött állatokról is. Az emelkedett hangulat könnyeket csalt az alsósok szemeibe.

Ügyfélfogadás

1. A titkárság a következő órarend szerint fogadja a diákokat, szülőket:

Hétfő:        8-1O
Kedd:        12-14
Szerda:       8-1O
Csütörtök:   13-15


2. Az aligazgató néni fogadóórái:

     Hétfő:     9-11
     Szerda:   11-13
    

 
3. A főbejáratokon csak kártyával lehet bejönni (és kimenni).











4. A tanári hét elsőssel: