Vörös csütörtök

A közös cselekvés élményét élték át azok a felső tagozatos osztályok, ahol a diákok többsége a vörös valamilyen árnyalatát öltötte magára március utolsó csütörtökén. Ezzel kívánták kifejezni, hogy szeretnék, ha az iskola elfogadná, azokat a kétnyelvű, zömében vörös színű táblákat, melyeket a szülők készek az iskolának adományozni. 

 

Előzmények itt:

Krónika: Magyar szülők flash mobja a kétnyelvűségért
Népújság: Tiltakozás a Liviu Rebreanu Gimnázium előtt 
vasarhely.ro: Flash mob a kétnyelvű feliratokért
Transindex: Marosvásárhely: újabb flash mobot tartottak a magyar nyelvű iskolafeliratokért

Kossuth, Bem, Petőfi és a "székely vértanúk" - emlékezés

Száz évvel ezelőtt 1848/49 emlékezetét a főtéren (akkori nevén Széchenyi tér) Bem József és Kossuth Lajos szobra, valamint egy Petőfi-emlékmű őrizte. Az iskolákban egy tanévben kétszer-háromszor emlékeztek meg a forradalomról. Márciust 15-én, április 11-én és október 6-án.

Az első világháború  után Erdély Romániához került. A három emlékművet ledöntötték, az iskolákban más fajta ünnepeket kellett ünnepelni. Több mint két évtizednek kellet eltelnie, hogy 1941-ben (miután Marosvásárhely visszakerült Magyarországhoz) újra szabadon lehessen ünnepelni március 15-ét. Aztán a második világháború után megint nem lehetett 45 évig.

Közben a főtéren szobrot emeltek Avram Iancunak, úgyhogy ez a helyszín már nem volt alkalmas március 15-e megünneplésére. 199O-ben csupán az 1848-ra csak közvetve emlékeztető "Székely Vértanúk" (Gálffy Mihály, Török János, Horváth Károly) emlékműve kínált megfelelő helyszínt az ünnepre. 2OOO-től Petőfi szobra is van a városnak az Arany János és a Kossuth Lajos utca találkozásánál, ám a körülötte lévő tér viszonylag kicsi. 

 

Az idei zord időjárás ellenére Demeter Zoltán aligazgató vezetésével ismét  a postaréti ünnepségen voltunk jelen. 

Ezen kívül  osztályfőnöki és történelem órákon ismerkedtünk a nap jelentőségével, a Nemzeti Dallal,  a Klapka-indulóval. Portik Kinga tanárnő osztálya kokárdákat készített. A VI. E osztályban táblára rajzolt kokárdák és nemzeti színű zászlók várták a tanárokat.

Nevelőkoncert

Negyvenhét 12-15 éves  diák levonulása a  száz éve megépített Kultúrpalotához, aztán meg visszatérése a Kövesdombra, mindig egy esemény (szegény pedagógus számára mindenképpen). 

Amikor az első nevelő koncert után Szász Emese Rebeka tanárnő azt mondta, hogy leszünk majd ötvenen is, nem tűnt hihetőnek.

Grieg (1843-1907), norvég zeneszerző Peer Gynt-je különböző hatással volt a tanulókra, sokaknak  természetesen tetszett. Suba Gellértből viszont indokolatlan félelmeket, téveszméket váltott ki (pl. "fussatok, jön a történelem tanár", "a tanárok iskolán kívül jó fejek").

Képek: Szász Emese Rebeka, Kerekes Szilárd

Kétnyelvűség

Március 7-én magyar szülők egy csoportja néhány perces figyelemfelkeltő megmozdulást szervezett iskolánk elé. 

Követelésük iskolánk kétnyelvűségének szimbolikus megjelenítésére irányult. Az első 4 kétnyelvű felirat kifüggesztésére (nem számítva természetesen a tantermek feliratait) másfél évvel ezelőtt került sor magyar aligazgatónk jóvoltából, az igazgatóváltás napjaiban . Ekkor került például magyar felirat a titkárság és a könyvtár ajtajára is. A magyar szülők a tanév kezdete óta újabb kétnyelvű feliratok kifüggesztését kérik, és ennek érdekében készek az iskolának adományozni a saját pénzen elkészített táblákat. 

A Horvát Kovács Ádám által vezetett mozgalom már ért el sikereket: kétnyelvű feliratokkal büszkélkedhet a 2-es iskola, és a múlt tanév évzáró ünnepélyein magyar nyelvű okleveleknek örvendhettek városunk magyar diákjai. 

Képek: Román Antónia