Ez volt a címe annak a mesének, melyet Adorjáni Jóel előadott november 19-én a Sepsiszentgyörgyön megrendezett Kriza János Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó Verseny országos szakaszán.
A tizenhét ötödikes és hatodikos versenyző közül a második lett. Gratulálunk neki és felkészítő tanárának, Majláth Gabriellának.
Szakács Gyula 1923-ban született Kerelőszentpálon. Nyolcan voltak testvérek. Ketten úgy döntöttek, hogy vasutasok lesznek. Az egyik testvér, Gyula forgalmista lett, de jegyeket is árult, és ismerte a Morse ABC-t, mivel az állomások ebben az időben még távírón keresztül tartották egymással a kapcsolatot. Kezdetben Madéfalván dolgozott. Egy vasutasbálon ismerte meg leendő feleségét, az 1927-es születésű, négygyerekes családból származó, olasz felmenőkkel is rendelkező, csíkrákosi Stefán Juliannát. 1948-ban házasodtak össze Csíkrákoson. Itt születik meg 1949. augusztus 8-án, reggel nyolc órakor, bába segítségével első gyerekük, Gizella. A család még egy évet maradt Csíkrákoson, ezután Csíkmadarasra költöztek. Itt két évet éltek, aztán Csíkszentdomokosra költöztek, ahol megszületett a család második gyereke, Olga. Gizella itt járt egy évet óvodába és egy évet iskolába.
 |
| Az első kép a kis Szakács Gizelláról Bukarestben készült 1952-ben. Egyik kezét édesanyja fogja, a másikat unokatestvére, Mágori Manci. |
Végül a családfőt szülőfalujába, Kerelőszentpálra helyezték át, ahol egy évig szolgálati lakásban laktak, aztán megvásárolták azt a házat, melyet egykor az egyik Haller gróf építtetett szakácsnőjének.
A gyakori költözések ellenére nem volt rossz egy vasutas gyerekének lenni. Gizella ugyanis 5 éves korától 18 éves koráig ingyenesen utazhatott vonattal.
Második osztálytól hetedik osztályig Gizella a helyi (kerelőszentpáli) iskolába járt. A gyerekek gyakran nevettek székelyes nyelvjárásán, a tanító bácsinak viszont roppantul tetszett, egyfolytában kereste az alkalmat, hogy beszéltesse, pl. ilyen-olyan felelősnek nevezte ki.
 |
| Kerelőszentpáli pioníravatás - a tanító Fülöp Zoltán. Szakács Gizella a második sorban balról a harmadik, a "pionírinstruktor" pedig az unokatestvére, Szakács Margit. |
Az akkor még hétosztályos általános iskola elvégzése után Nagyenyeden folytatta tanulmányait. Lett volna lehetőség Ludasra vagy Radnótra járni középiskolába, da az édesanya szerette volna, ha egy jobbhírű iskolába járnak a gyerekei.
 |
| Bentlakásos diákok Nagyenyeden |
 |
| Ballagáskor készített képe, a férfi Szakács Gizella édesapja. |
Érettségi után Szakács Gizella a Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola román-magyar szakára járt.
 |
| román-magyar szakos diákok 1971-ben Marosvásárhelyen, Szakács Gizella a romántanár, Alexandru Toșa mögött |
A főiskola elvégzése után a magyar diákok nagy részét a Kárpátokon túlra helyezték ki, Gizellát a Botosani megyei Mileanca községbe, ahol románt és franciát tanított. Nem ő volt az egyedüli ide kihelyezett magyar. Egy helyi lakos már rögtön megérkezése után mesélte neki, hogy él itt egy sepsiszentgyörgyi magyar orvos. Ő volt az, aki aztán segített kiadó szobát találni.
 |
| Humulesti kirándulás tanév végén mileancai gyerekekkel, háttérben a Ion Creangă emlékház (1972) |
1972 augusztusában a tanárnő férjhez ment Toader Ion, elektrotechnikai mérnökhöz, akivel még Marosvásárhelyen ismerkedett meg. 1973 májusában megszületett első gyerekük, Tibi. A tanárnő még márciusban eljött Mileancaról, és lemondott itteni címzetes állásáról. Emiatt aztán hosszú ideig nem lehetett címzetes tanár, sőt egy ideig tanár sem. 1983-ig óvodákban tanított, leghosszabb ideig Marosvásárhelyen, a kövesdombi 17. számú óvodában. Ide járt a kis Tibi is, majd az 1974-ben született második gyerek, Otilia is.
 |
| a 12-es számú óvodában (Meggyesfalvi negyed) |
Toader Gizella 1983-ban kezdett el tanítani a 17-es számú általános iskolában. Az 1990-es években néhány évig könyvtáros is volt, és tanított a 1-es, 12-es, 3-as ,16-os, 11-es iskolákban is. 2000-ben lett címzetes tanár nálunk. 2007-ben nyugdíjba vonult, de még 2012-ig tanított.
Egyik legizgalmasabb dolog tanári pályafutása során 1988-ban történt, amikor az osztályából néhány gyerek néhány napra eltűnt. Később kiderült, hogy vonatra pattantak azzal a szándékkal, hogy átszöknek a román-magyar határon. Nem sikerült, de az eset jóideig szóbeszéd tárgya volt a Kövesdombon, akkori osztályfőnököm, Wellmann Richárd is beszélt róla osztályfőnöki órán. A tanárnő hosszú hetekig tartott attól, hogy őt is fel fogják keresni a román kommunista titkosszolgálat, a "securitate" lelkes alkalmazottai. Ez végül nem következett be.
Nem annyira izgalmas, de mindenképpen kellemesebb emlék az, amikor volt tanítványai, Suba Norbert és a fiatalon elhunyt Becze Dalma újságírónő bolyais korukban hazajövet az iskolából üdvözlő üzenetet hagytak volt oszijuk autóján. (A 2000-es évek elején délutáni oktatás is volt iskolánkban, és a magyar osztályok többnyire délután jártak).
És kellemes emlékek a különböző iskolához kötődő tevékenységek: a kirándulások (Farkaslakára, Kalotaszegre, Csíksomlyóra, Toroczkóra, Kolozsvárra) a színházlátogatások, a különböző irodalmi évfordulókra szervezett iskolai előadások, ez utóbbiak közül talán a legfontosabb a Petőfi születésének 175. évfordulóján előadott kis műsor.
Meg kell említeni azt is, hogy a tanárnő terjesztette iskolánkban a Cimborát és a dévai Corvin kiadó termékeit.
 |
| A 17-es általános iskola diákjai Szatmáron voltak táborban 1984-ben. A képen a tanárnő és két gyereke is látható. |
 |
| 1988-as osztálykép - első sor balról jobbra: Bató Domokos (matematika), Toader Gizella (magyar), Vasile Cristureanu (igazgató, latin), Tarr Enikő (angol), Kovács József (műhely) |
 |
| 1994-ben végzett diákok, Toader Gizella a második sorban, jobbról a második. Az első sorban: Zsidó József, Kósa Jolán, Szentgyörgyi Etelka, Alexandru Todea, Schneider Ilona, Kovács Judit, Barabás Endre |
 |
| 2000-ben végzett diákok Toader Gizella a diákok között, bal oldalon. Az első sorban ülő tanárok: Pașca Doina (román), Kádár Andrea Noémi (magyar) Demeter-Erdei Zoltán (testnevelés), Kenéz Melinda (német), Barabás Endre (fizika-kémia), Domokos Erzsébet (biológia), Zsidó József (földrajz) |
 |
| Kattints a képre! |
 |
| Toader Gizella tanárnő legrégebbi családi képe 1939-ben készült Csíkrákoson. A bal oldali kislány édesanyja, Stefán Julianna. Tőle jobbra anyai nagymamája (Stefán Franciska), nagytatája (Stefán Ferenc) és egyik leánytestvére, Erzsébet. |
 |
| Bal oldalon Szakács Gizella édesanyja karjaiban. Édesanyja mellett nagymamája, Stefán Franciska. (Bukarest, 1952) |
 |
| Kerelőszentpálon elemi iskolás diákként |
.jpg) |
| A Szakács család: Julianna, Gizella, Olga, Gyula |
 |
| Felélés kémia órán, a nagyenyedi kollégiumban, a katedránál Ercsey Gyula (1926-2000) |
 |
| Ballagás (1967) |
 |
| 1967-es tabló |
 |
| Kerelőszentpálon 1968-ban |
 |
| Főiskolás diákok Marosvásárhelyen (Szakács Gizella első sorban balról az első) |
 |
| Az 1970-es árvíz után Szakács Gizella (harmadik sorban, középen napszemüveggel, sötét blúzban) évfolyamtársaival részt vett a Maros partján húzódó gát építésében. |
 |
| Szakács Gizella és Szakács Olga (1972). Olga szintén Nagyenyeden végzett, tanítónő volt Marosvásárhelyen. |
 | |
|
 |
| Tibi elölről, ugyanabban az óvodában |
 |
| a 17-es számú óvodában, hosszú fehér ruhában Toader óvónéni lánya, Otília |
 |
| 20 éves érettségi találkozó Nagyenyeden 1987-ben |
 |
| Nyolcadikos diáklányokkal 1991-ben. Jobbra tőle Peres Ildikó, balra Kató Emőke színésznő. |
 |
| Pedagógusok kirándulása Csongrád megyében az 1990-es évek derekán - Toader Gizella az első sorban jobbról a harmadik. Rajta kívül iskolánk még két magyar tanárnője látható a képen. Toader tanárnő mellett, jobbról a második Bándi Irén, a sor másik végén, az ősz hajú hölgy pedig Bereczki Ágnes |
 |
| Toader Gizella az első sorban jobbról az ötödik. |
 |
| Toader Gizella az első sorban balról az első (2017) |
 |
| Toader Gizella tanárnő, gyerekei, férje és unokája, Tony. |
A vetélkedő neve Geocaching vetélkedő, és egy nagyon kalandos, vagány csapatvetélkedő. Kellet választani egy csapatkapitányt, majd be kellet szkennelni egy QR kódot, és letölteni egy applikációt. Beírtuk a csapatnevet és a kapitány telefonszámát, és tudták követni az appon keresztül hogy hol járunk. Kaptunk egy lapot is, amin koordináták voltak, és a koordinátákat beírtuk az applikációba és kiadta, hogy hova kell menjünk. QR kódokat kellet keresni a póznákon, és azokat beszkennelni, és az volt a lényeg, hogy minél többet és minél gyorsabban. Iskolánkból több csapat is részt vett a versenyen, és elég jó eredményeket tudtunk elérni. A 6. D osztályból az egyik csapat első, a másik csapat a hetedik helyet szerezte meg a 30-ból. Az első helyet a fiúk szerezték meg, de a lányok a hetedik helynek is nagyon örültek. Reméljük, hogy a következőre is fogunk tudni menni.
Osztályunk résztvevői:
KISEGEREK csapat: Adorjáni Jóel, Csata Erik, Gál Dániel, Rávai Kristóf Szilárd és Szabó Ákos.
ÚTMUTATÓK csapat: Bálint Blanka, Kovács Kincső Petra, Nagy Anna Boróka, Szántó Eszter-Hanna és Szőcs Hanna.
A felkészítő tanárnőnk Lengyel Emese volt.
Székely Hanna Vivien: A szerdai eseményen betekintést kaphattunk arról, hogy mi is a holokauszt, és mi történt akkor. Részünk volt egy földrajzi-, egy történelmi- és egy irodalmi bemutatóban is. Ezek után egy filmet néztünk meg.
Ferenczy Dorka: A videóban olyan személyek beszéltek, akik túlélték a koncentrációs táborokat. Volt egy személy, aki elmesélte, hogy ott született.
Székely Máté: A legnagyobb tábor Auschwitz-ben volt. A holokauszt során több millió zsidó meghalt.
Selyem Balázs: A videóban arról beszélt egy nő, hogy a heti egyszeri tusolás a gázkamrák mellett történt, és csak reménykedtek, hogy víz érinti a testüket, és nem fognak megfulladni.
Az eseményt Albert-Buzási Margit magyartanárnő szervezte. A lebonyolításban segítségére voltak: Lengyel Emese földrajz- és Kerekes Szilárd történelemtanár. A közös tevékenységen három osztály vett részt, és egy órát tartott. A nyolcadik osztályokban ezt követően tovább folytatódott a megemlékezés. A diákok végignézték a teljes dokumentumfilmet, illetve megismerkedtek a nagysármási zsidóság kiirtásának felfoghatatlan és tragikus történetével.
Fotók: Albert-Buzási Margit, Józsa Hajnalka
Bató Domokos és Szabó Julianna fia, az 1915-ös születésű Bató Domokos állategészségügyi technikus volt. Feleségével, Kiss Erzsébettel (szülei: Kiss Sándor és Bíró Eszter) egy időben Homoródszentpálon éltek. Itt született meg 1952. okt. 5-én Bató Domokos matematikatanár. Édesapja ekkor 37 éves volt, megjárta a háborút, hadifogoly is volt.
 |
| A legelső kép Bató Domokos matematikatanárról. Édesanyja, Kiss Erzsébet nyolcgyerekes családban született, polgári iskolát végzett Székelykeresztúron, és jóval fiatalabb volt mint férje. |
 |
"Mindig a maga útját járta" - mondta Antal Ildikó, leánytestvére, amikor egy régi fényképet mutatott, amin mindenki rajta volt a rokonságból, csak ő nem. Volt olyan, hogy nyáron semmilyen körülmények között nem volt hajlandó mezítláb menni az óvodába. Na persze persze itt most sokan forgatják a szemeiket, hogy mi az hogy nyáron óvodába járni, meg miért pont mezítláb, de egyikben sincs semmi különös. Azért, hogy a mezőgazdasági munkát teljes erőbedobással végezhessék a szülők, abban az időben faluhelyen nyáron óvodába jártak a gyerekek. És mindenki mezítláb járt az óvodába Homoródszentpálon, ezt volt a normális.
Édesapja szerette volna, hogy állatorvos legyen Ő viszont a mateket szerette. "Apum kedvenc szabadidős tevékenysége a matekozás volt, annyira hogy volt hogy szilveszter este is az asztalnál ült és matekozott. Ha nem ment neki egy matekfeladat, addig nem adta fel, míg ki nem jött az eredmény. Mesélte hogy egyszer egy egész éjszakát fennült, hogy megoldjon egy feladatot egy könyvből. A vicces az volt , hogy másnap pont azt a feladatot kapta felmérőn, és mivel a matektanárja mindig 4 tételt adott ez volt az első és egyetlen alkalom hogy végig tudta oldani felmérő alatt mind a négy feladatsort, és tudott segíteni a padtársának." (Bató Kati)
Voltak barátai, akikkel sokat focizott, meg sakkozott. És matekozott is, ugyanis elkelt nekik a segítség. Később a líceumi évek alatt az igazgató fiának is segített a felkészülésben.
A sikeres érettségi (1971) után négy év egyetem következett Kolozsváron. Az első évet látogatásnélkülin végezte, és közben dolgozott a székelykeresztúri Törekvés nevű termelőszövetkezetben, ahol a cipőgyártásban vett részt. Másodévtől kiváló tanulmányi eredményei miatt a nappali tagozaton folytatta.
 | |
| Középen a családfő, Bató Domokos és felesége Kiss Erzsébet. A kép két szélén gyerekeik: Ildikó és Bató Domokos matematikatanár (az1970-es évek derekán készült kép) |
 |
| 1980-as évek vége |
 |
| Barátjával, Zsidó József földrajztanárral és két végzős diáklánnyal 1990-ben. |
 |
| a VIII. H osztály 2001-ben |
